Műsor

Ki az, aki ne szeretne gazdag lenni, kevés munkával sok pénzt keresni, szép ruhákban járni, nagyobb házban lakni? Jankó is csak ennyit szeretett volna, ezért fogott a kezébe vándorbotot, és indult neki a világnak. És mivel ez a világ a mesék világa volt, még annál is többet nyert, mint amennyit remélt. A kincsek mellett övé lett egy igazi tündér szerelme. Itt a vége? Ennyi a mese? Dehogy van vége, még csak most kezdődik igazán. Ami könnyen jött, hamar megy – a tündér odavan. Most érzi csak Jankó, hogy a sok kincs, a szép ruha, a nagy ház semmit sem ér, ha nincs itt az, akivel meg akarja osztani. Elő hát a vándorbotot, és újra neki a világnak. Nem érdekli már se arany, se cicoma, csak az a gyönyörű tündér itt lenne még egyszer vele. Érte még magával az ördöggel is megküzdene. (Meg is fog.)

Ki az, aki ne szeretne gazdag lenni, kevés munkával sok pénzt keresni, szép ruhákban járni, nagyobb házban lakni? Jankó is csak ennyit szeretett volna, ezért fogott a kezébe vándorbotot, és indult neki a világnak. És mivel ez a világ a mesék világa volt, még annál is többet nyert, mint amennyit remélt. A kincsek mellett övé lett egy igazi tündér szerelme. Itt a vége? Ennyi a mese? Dehogy van vége, még csak most kezdődik igazán. Ami könnyen jött, hamar megy – a tündér odavan. Most érzi csak Jankó, hogy a sok kincs, a szép ruha, a nagy ház semmit sem ér, ha nincs itt az, akivel meg akarja osztani. Elő hát a vándorbotot, és újra neki a világnak. Nem érdekli már se arany, se cicoma, csak az a gyönyörű tündér itt lenne még egyszer vele. Érte még magával az ördöggel is megküzdene. (Meg is fog.)

Tar Mónika Balázs Attila rendezői irányítása mellett remek érzékkel és természetességgel idézi meg a magyar irodalom egyik legsajátságosabb, kulturális értelemben talán legönazonosabb műfaját, legyen szó a számos változatban ránk maradt népköltészeti balladákról, mint amilyen a Júlia szépleány vagy a Kőmíves Kelemenné, vagy épp Arany János műballadáiról, mint amilyen a méltán sokat idézett Hídavatás vagy az Ágnes asszony.Az alapvetően középiskolai irodalomórákról ismert balladai homály fogalma és a balladákra jellemző témavezetés és műfaji jegyek az előadás révén nem pusztán csak leporolódnak, de egészen újfajta értelmezési keretek közé kerülnek. Ennek elsősorban az az oka, hogy az előadás Balázs Márk zenéjének, valamint Bálint Hunor animációjának köszönhetően komplex szimbólumrendszert épít fel az előadó alakja köré. Nem csak az előadott szöveg szintjén, de a zenén keresztül és vizuálisan is képes megteremteni a ballada világát és annak meghatározó szimbólumait.

Tar Mónika Balázs Attila rendezői irányítása mellett remek érzékkel és természetességgel idézi meg a magyar irodalom egyik legsajátságosabb, kulturális értelemben talán legönazonosabb műfaját, legyen szó a számos változatban ránk maradt népköltészeti balladákról, mint amilyen a Júlia szépleány vagy a Kőmíves Kelemenné, vagy épp Arany János műballadáiról, mint amilyen a méltán sokat idézett Hídavatás vagy az Ágnes asszony.Az alapvetően középiskolai irodalomórákról ismert balladai homály fogalma és a balladákra jellemző témavezetés és műfaji jegyek az előadás révén nem pusztán csak leporolódnak, de egészen újfajta értelmezési keretek közé kerülnek. Ennek elsősorban az az oka, hogy az előadás Balázs Márk zenéjének, valamint Bálint Hunor animációjának köszönhetően komplex szimbólumrendszert épít fel az előadó alakja köré. Nem csak az előadott szöveg szintjén, de a zenén keresztül és vizuálisan is képes megteremteni a ballada világát és annak meghatározó szimbólumait.

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy aprócska falu a távoli Afrika kellős közepén. Ott élt egy anya három kisfiával. Nagyon szegények voltak, nem volt semmijük. Azaz valamijük mégiscsak volt: az anya gyönyörű, ébenfekete haja, ami olyan hosszúra nőtt, hogy a falu egyik szélétől a másikig ért. Ez a haj minden szorult helyzetből kihúzta őket: ha megéheztek, hálónak használták, ha unatkoztak, ugróköteleztek vele, ha eleredt eső, egyszerűen beálltak alá. Hanem a három fiú egy nap megnőtt, és elindult szerencsét próbálni…” Vajon bármeddig elér értük az anyai haj?A Badu mama gyermekei című előadás az önzetlen, önfeláldozó szeretetről mesél, illetve arra a kérdésre keresi a választ: hogyan lehet jól szeretni? Badu Mama szembesül azzal, hogy szeretete fojtogató lehet gyermekei számára, a három fiúnak pedig rá kell jönnie, hogy az otthontól, a szülőktől való elszakadás nem jelenti azok megtagadását, és hogy bizonyos élethelyzetekben merniük kell a szülő segítségét kérni. Másrészt a három fiú eltérő sorsa kiválóan érzékelteti, milyen globális folyamatok működtetik a földünket, milyen hatással vannak egymás életére az egymástól földrajzi és szociális értelemben is távol álló emberek. Anélkül, hogy bármi sejtelmük lenne róla, a három fiú élete újra és újra keresztezi egymást – akár egy hajfonat tincsei. A nonverbális előadást 5 év fölötti nézőinknek ajánljuk.

«««««« A Háromszék Táncszínház előadásaira a meghívók korlátozott számban a temesvári Magyar Házban igényelhetők, bővebb tájékoztatást a 0256-493338-as telefonszámon adnak a szervezők.»»»»»» Nagy vállalás ez. Elhagyjuk a megszokott erdélyi tájakat, melynek hegyei és síkságai között otthonosan mozgunk. Kilépünk abból a régióból, melynek kultúrája kisgyermekkorunk óta részét képezi az életünknek és már-már anyanyelvi szinten beszéljünk. Elindulunk nyugat felé, és egy mélyet merítünk az ottani parasztok világából, mely bár ugyanannak a szellemi kultúrának a része, mégis megannyi más és más értékeket rejt. Tesszük mindezt olyan nagy elhivatottsággal, mint akár a bukovinai vagy viski székelyek előttünk. Egyaránt találkozunk majd régre visszanyúló ősi elemekkel és új divathullámok polgárosult hagyományaival, de mindeközben lesz alkalmunk megmutatni azt is, amit otthonról hoztunk.

«««««« A Háromszék Táncszínház előadásaira a meghívók korlátozott számban a temesvári Magyar Házban igényelhetők, bővebb tájékoztatást a 0256-493338-as telefonszámon adnak a szervezők.»»»»»» Nagy vállalás ez. Elhagyjuk a megszokott erdélyi tájakat, melynek hegyei és síkságai között otthonosan mozgunk. Kilépünk abból a régióból, melynek kultúrája kisgyermekkorunk óta részét képezi az életünknek és már-már anyanyelvi szinten beszéljünk. Elindulunk nyugat felé, és egy mélyet merítünk az ottani parasztok világából, mely bár ugyanannak a szellemi kultúrának a része, mégis megannyi más és más értékeket rejt. Tesszük mindezt olyan nagy elhivatottsággal, mint akár a bukovinai vagy viski székelyek előttünk. Egyaránt találkozunk majd régre visszanyúló ősi elemekkel és új divathullámok polgárosult hagyományaival, de mindeközben lesz alkalmunk megmutatni azt is, amit otthonról hoztunk.

Egy leharcolt élelmiszer-áruház polcai között az alkalmazottak a mindennapok küzdelmeit vívják: akció akciót ér, hogy a bolt lépést tarthasson a multikkal; a főnöktől az árufeltöltőig mindenki azon küzd, hogy megőrizze a látszatot, miközben rothad az árukészlet, romlik a munkamorál, a bolt pedig abszurd túlélőtáborrá válik. A kereskedés a csőd szélén, de vajon menthető-e még az emberi méltóság? Vagy az is leárazásra vár?Holtszezon. Groteszk humorral töltött keserédes társadalmi szatíra és sorstragédia, kettő az egyben – most akciós áron.

Egy leharcolt élelmiszer-áruház polcai között az alkalmazottak a mindennapok küzdelmeit vívják: akció akciót ér, hogy a bolt lépést tarthasson a multikkal; a főnöktől az árufeltöltőig mindenki azon küzd, hogy megőrizze a látszatot, miközben rothad az árukészlet, romlik a munkamorál, a bolt pedig abszurd túlélőtáborrá válik. A kereskedés a csőd szélén, de vajon menthető-e még az emberi méltóság? Vagy az is leárazásra vár?Holtszezon. Groteszk humorral töltött keserédes társadalmi szatíra és sorstragédia, kettő az egyben – most akciós áron.

A limonádéhajú és a faodúbarna tündérrigólány hajdani történések feledésbe merülő, szertefoszló emlékeit foltozgatják, hogy megjavítva visszaküldhessék tulajdonosaiknak. Magányukat átszövi az egymás iránti szeretet, szenvedéseik és fájdalmaik szürkeségét pedig kiszínezi a közös játék, a közös ábrándozás: a két kislány rigólétről, szabadon szárnyalásról, boldogságról álmodik. Lehet-e a közös álomból valóság? Máté Angi rendkívüli érzékenységről tanúskodó Emlékfoltozók című művének, barátságról, tündérségről, rigóságról, összetartozásról szóló meséjének színházi adaptációja a fiatalokat leginkább foglalkoztató témákra: a gondtalan gyermekévek múlására, a szülőkhöz való viszonyulás megváltozására, a függetlenséggel kecsegtető, de a felelősség terhével járó felnőttkor felvállalására reflektál. A tantermi előadás alkotói aktív játékra, közös gondolkodásra hívják elsősorban a 8-12 éves korosztályt. A Csiky Gergely Állami Magyar Színház az előadással színházpedagógiai programját erősíti.

“Iskolás voltam, amikor először hallottam Cseh Tamásról. Azóta neki tulajdonítom a személyiségfejlődésem egyik legnagyobb mérföldkövét. A magiszteri képzésem alatt kezdtem bátorságot gyűjteni ahhoz, hogy én szólaltassam meg dalait. Ebből született a Mélyrepülés. Egy gitár, egy mikrofon, egy énekes – egy helyben, egy órán keresztül.” - Jancsó Előd““Gyere Zsuzsika, azt hiszem, hogy én fellépnék a színházadban, nagy előadás lenne. Van a színpad, fönt farsangi díszek, lent egy éttermi asztal, meg egy szék. Én annál ülök és nézek és mindenre képes vagyok. […] Mindenki érzi majd, hogy azonnal énekelni kezdek egy különös hangfekvésben, az ország meg sutty, sutty, sutty, fölfelé, én nem kezdek énekelni persze, a feszültség meg nőttön nő és szállunk mindannyian egy helyben. Mélyrepülés. Mélyrepülés ez lenne a címe.” - Csengey Dénes-Cseh Tamás: Mélyrepülés

A színészek számára a rögtönzés nem csupán természetes emberi cselekvés, hanem készségfejlesztő gyakorlat is, amellyel saját határaikat feszegethetik. A négyszereplős, színházi játékon alapuló improvizációs esten a játékmester arra ösztönzi a színészeket, hogy lehetetlennek tűnő szituációkat rögtönözzenek, és mivel csak a képzelet szab határt az abszurd, humoros helyzeteknek, a nézők számára garantált a szórakozás. A több mint 30 előadást megért improvizációs est töretlen lendülettel, hónapról hónapra új témákkal és rengeteg humorral várja az érdeklődőket.

"Két férfi, akik belefáradtak a soha véget nem érő háborúban eltöltött életbe, a madarakkal együtt felépítik Felhőkakukkvárt, a művészettörténet egyik első megvalósított utópiáját. Két és fél ezer évvel Arisztophanész vígjátéka után, mi továbbra is háborúban élünk, amely nem ér véget, csak alakot vált és földrajzi helyet, fáradtak vagyunk, leigázottak, s csak álmodozunk saját utópiánkról. Vajon mindezek után létrehozható egy világ, ahol mindenki egyenlő, ahol nincs háború, nincsenek harcok? És ha igen, miért nem tudjuk megvalósítani? És ha mégis megvalósítanánk, mennyi időbe telne újra elrontani?" (Kokan Mladenović)

Egy ember fekszik a homokban. Partra vetette az ár. Nem tudni, hogy honnan jött, merre tart, mit akar, vagy mi elől menekül. Valahol, egy messzi földön király volt. Tyrus hercege. De most csak egy ember, akinek semmije sincs, csak egy története. Ez Pericles története. De nem csak az övé.