Csiky Gergely (1842-1891) érdekes, fordulatos drámáját 1880-ban pályája csúcsán, féléves párizsi tartózkodása idején és után írta. A francia fővárosban ismerte meg a korabeli irodalmi életet, s tanulta meg a divatos francia drámák technikáját. Az Ingyenélőkben (eredeti címe A proletárok) mulatságos figurákkal, vígjátéki hatásokkal, de fanyar ízekkel mutatta be a magyar társadalom egészséges polgári fejlődését akadályozó élősdi típusokat. Körükben 1848 szent emléke is csak szélhámoskodásra szolgált. A játék hősnője egy sohasem élt szabadságvértanú álözvegye (Szederváry Kamilla), aki a hivatásától tisztességtelen üzelmei miatt eltiltott ügyvéddel és egy házasságszédelgő, lecsúszott dzsentrivel társulva igyekszik minél többet harácsolni a náluk semmivel sem jobb, léhűtő nemesi társaságtól. A játék ugyan a közönség igénye szerint végül is boldogan, illetve az ártatlan és ártalmatlan szerelmes ifjak boldog egymásra találásával végződik, de igen keserű szájízt hagy maga után. Merőben új hang volt ez akkor irodalmunkban.
A színmű máig tartó sikerét az magyarázza, hogy Csiky Gergely jól megtanulta a drámaírás mesterségét, ötletes, mulatságos darabot írt a szélhámosságról, amely azóta sokféle jelmezt öltött magára, de sajnos nem pusztult ki teljesen emberi világunkból.