Több temesvári alkotót is kiemeltek a színikritikusok
Több temesvári alkotót is kiemeltek a színikritikusok
Több kategóriában is kiemelték a Csiky Gergely Állami Magyar Színház munkáját a magyar színikritikusok, több előadása, színésze és alkotója is felkerült a Színházi Kritikusok Céhe 2025/2026-os szavazólapjaira. A Tóték díszlete és zenéje, valamint Borbély-Bartos Emília alakítása konkrét szavazatokat kapott, miközben az előadást és további alkotóit is kiemelték a kritikusok; a Kialakul és a Szakadás című monodrámákról pedig külön méltatás született.
A Színházi Kritikusok Céhe nyilvánosságra hozta a Színikritikusok Díja 2025/2026-os szavazólapjait. A 17 szavazó kritikus összesen 105 előadást említett, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház produkciói és alkotói több kategóriában is megjelentek a voksok és az évadértékelések között. Különösen sok figyelmet kapott Örkény István Tóték című művének Horváth Hunor rendezte előadása.
Csizner Ildikó kritikus a legjobb díszlet kategóriájában a második legjobbnak értékelte Golicza Előd Tótékhoz készített díszletét, a legjobb színházi zene kategóriájában pedig harmadik helyre tette Cári Tibor és Kolozsi Tamás munkáját. Évadértékelésében magát a Tótékat is az általa kedvelt előadások között említette.
Papp Tímea szavazólapján Borbély-Bartos Emília a legjobb női mellékszereplő kategóriájában a második helyet kapta a Tótékban nyújtott alakításáért. A produkció zenéje nála is előkelő helyen szerepelt: Cári Tibor és Kolozsi Tamás munkájára a kategória második helyén szavazott. Papp Tímea további válogatásban is szerepel Horváth Hunor Tóték-rendezése, az alakítások között pedig külön kiemelte Hajas Krisztiánt és Lőrincz Ritát. A figyelemre méltó díszletek között Golicza Előd temesvári munkáját is megnevezte.
A szavazólapokhoz kapcsolódó évadértékelésekben a monodráma-sorozatunk, a Kialakul és a Szakadás is külön figyelmet kapott. Rosznáky Emma, a Fidelio kritikusa Purosz Leonidasz munkáját méltatva a két előadást „különleges vállalkozásnak” nevezte, és kiemelte a produkciók énfikciós szövegeit.
A Kialakul és a Szakadás annak a Temesváron elindított alkotói folyamatnak az első két előadása, amelyben Purosz Leonidasz a színészek saját történeteiből, emlékeiből és személyes tapasztalataiból kiindulva dolgozik velük önálló előadások létrehozásán. A Kialakul Lőrincz Rita, a Szakadás Lajter Márkó Ernesztó személyes történeteiből építkezik. A projekt folytatódik.
A két monodráma nemrég a békéscsabai Nexus Nemzetközi Színházi Fesztiválon is közös szakmai elismerést kapott: a temesvári Csiky Művészeti Különdíjban részesült „a monodráma műfaját új perspektívába helyező, következetes és értékteremtő művészeti projektért”.
A Színházi Kritikusok Céhe szavazólapjai részletes képet adnak az évadról, mert a kritikusok nemcsak kategóriánként három-három produkcióra vagy alkotói teljesítményre szavaznak, hanem többen azokról a művészekről is beszámolnak, akik ugyan nem kerültek be az első három helyre, de meghatározó színházi élményt jelentettek számukra. A temesvári magyar színház 2025/2026-os munkája, több előadás, színészi alakítás, díszlet, színházi zene és új színházi formákkal kísérletező alkotói munka egyaránt megjelent a kritikusok választásaiban és értékeléseiben.
